Hírek

“PUTNOKFC.HU A HÍREK OTTHONA”

EDZŐI ÉRTÉKELÉSEK: MONORI SE – PUTNOK FC 2-2

A Putnok FC weblapjának olvasói, követői már megszokhatták, hogy a bajnoki mérkőzéseket követően megkérdezzük a csapatok vezetőedzőit egy-egy miniinterjú keretében. Most sem volt ez másként, Horváth Dávid és Koszta Péter a következőképpen értékelte a drámai végjáték után 2-2-es végeredménnyel záruló találkozót.

Horváth Dávid

 

Egy igazán idegfeszítő mérkőzésen vagyunk túl, amelyen nagyon sok esemény történt. Az biztos, hogy két jól felkészült csapatot és az NB3 színvonalát igazán emelő meccset láthattunk. Hogyan értékelnéd a találkozót?

HORVÁTH DÁVID: Pontosan erre számítottunk, hogy nehéz ellenfél lesz a Putnok és nehéz is ellenük győzni, illetve olyan teljesítményre képesek, ami az NB3-ból kiemelkedik. Nem minden héten lehet ezt kihozni, de ellenünk mindig egy jól felkészített csapat lép a pályára. Ezt az elmúlt mérkőzések is mutatják, amikor is egyfajta ki-ki meccseket játszottunk, az elmúlt 4 meccsünk során két döntetlen volt, egyszer a Putnok nyert, egyszer pedig mi. Erre számítottam, erre a kiélezett küzdelemre.
Nyilván az hogy kétszer álltunk fel hátrányból a csapat erejét mutatja, illetve ha csak az eredmény alakulását nézzük arra következtethetünk, hogy örülhetünk a döntetlennek és jó átélni ezt, hogy az utolsó percben szereztünk meg, de az első félidőben el kellett volna döntenünk a mérkőzést, hiszen 1:1-nél olyan helyzeteket dolgoztunk ki, olyan veszélyes szituációkat amiket gólra kellett volna váltani.

Az első félidőben tényleg nagyon sok helyzete volt a Monornak, szépen kidolgozott támadások, nagy ziccerek. A második félidőben 1:1 után arra lehetett számítani, hogy ezt folytatja majd a csapatod, de valamiért, nem sikerült. Nyilván ebben benne van az is, hogy 1:1-nél nem kockáztatnak annyit a csapatok, de szerinted mi volt ennek az oka?

HORVÁTH DÁVID: Éppen azért nem sikerült, mert olyan görcsösen akartuk ezt folytatni. Siettetni akartuk picit ezt a folyamatot, túl gyorsan akartuk az ellenfelünk tizenhatosa környékére feljuttatni a labdát és ez olyanfajta görcsösségbe csapódott át, hogy épp ezért nem voltak ilyen szépen kidolgozott helyzetek és hatékony támadásvezetések. Miután másodszor is hátrányba kerültünk a mérkőzésen ez még inkább előjött, hogy siettettük magát a támadásépítést.

Mennyire lepett meg, hogy elmúlt meccsekhez képest taktikát váltott a Putnok és 3-5-2-vel álltunk fel?

HORVÁTH DÁVID: Persze, ez olyan formában meglepett, hogy négy védőre készültünk, illetve az utolsó taktikain azt is beszéltük meg, de amikor láttam az összeállítást akkor már egyértelművé vált ez a fajta felállás. Egyébként játszott már a Putnok ellenünk három belső védővel, tehát ilyen formában nem volt nagyon nagy szenzáció, hogy váltottak, mert a 3-5-2-t és a 4-2-3-1-et azért folyamatosan láthattuk az elmúlt években a Putnoktól. Talán a második félidőre találta meg a Putnok, hogy hogyan is kellene ezt a fajta játékrendszert játszani, az első félidőben, amikor még több lehetőségünk volt akkor még zavar volt ebben és azt kellett volna kihasználnunk.

Koszta Péter J

Gondolom a kispadról sem lehetett egyszerű megélni ennek a mai mérkőzésnek a történéseit, kétszer vezettünk, de a legvégén csak kiegyenlített a Monor. Összességében mit gondolsz a mai találkozóról?

KOSZTA PÉTER: A mérkőzés előtt kiegyeztem volna egy döntetlennel, mert olyan csapathoz látogattunk, akik eddig meggyőzően teljesítettek, főleg hogy az utolsó hat meccsüket zsinórban meg is nyerték, döntetlent is ritkán játszottak a bajnokságban. Persze arra büszke vagyok, hogy minket egyszer sem tudtak legyőzni. Ha a meccs történéseit nézem azt mondom reális a döntetlen, mert az első félidőben 1:0-ás vezetésünk után nagyon sok hibát követtünk el, amiből kifolyólag a Monornak három olyan lehetősége is volt, amit gólra válthattak volna. Erre egy olyan helyzetből szereztek gólt, amit simán ki lehetett volna védekeznünk. Előtte viszont voltak nagy helyzeteik, de hozzáteszem, hogy a múlt héten nekünk ugyanilyenből körülbelül tizenkettőt sikerült elrontani, szóval ez sem mérvadó.
Aztán a második félidőben változtattam egy kicsit a szerkezeten és behoztam még egy középpályást, mert úgy éreztem, hogy szinte minden labdát a Monor szed össze, muszáj voltam oda még egy agresszívabb embert tenni, ami szerintem jól is működött, mert a második félidőben nem is nagyon volt helyzetük a gólszerzésre, kidolgozott támadásuk nem volt. Mi a második félidőben egy szép támadás után ismét megszereztük a vezetést és utána sem éreztem, hogy meg lenne a veszély arra, hogy esetleg betalálhatnak. Sajnos azt kell mondanom, hogy a végén óriásit hibáztunk… Nem volt egy nehéz szituáció, miénk volt a labda, meg lehetett volna oldani, 15 másodperc volt hátra, ha kirúgjuk akkor vége a meccsnek és simán nyerünk. Ehelyett volt egy rossz felszabadító rúgásunk amiből a labda kikerült szélre azt beívelték, mi belül is rosszul helyezkedtünk, nem zártuk az embert és tisztán tudott fejelni a játékosuk. A 93. percben ez nagy luxus. Ha a 60. percben kapsz egy ilyen gólt azt mondod “hát elnéztük”, de a 93. percben amikor 15 másodperc van hátra a mérkőzésből, vetődök, belecsúszok, beállok a kapuba akár öten is ha kell, én ezt a fajta szemléletet hiányoltam megint.

A 3-5-2-es felállásról mit gondolsz, mennyire vált be a mai meccsen?

KOSZTA PÉTER: Az elején igen, akkor kimondottan jól néztünk ki. Az első húsz percben megleptük őket egy kicsit ezzel a 3-5-2-vel, a gólt is ekkor szereztük. Utána nem működött sajnos, de nem feltétlenül a szerkezet miatt, a középpályán a belső hármas labdaszerzéseivel voltak gondjaim, meg a szélek lezárása sem működött. Azt tudtam, hogy három belső csatárral fognak játszani, pont ezért játszottam három belső védővel. A félidőben változtattam újra, ott be kellett hoznom egy középpályást pluszban, később még egyet változtattam, mert ők is behoztak egy játékost szélre és erre reagálnom kellett, így visszaálltunk négy védőre. Sajnos ma sem a játékrendszerrel voltak problémák, ha egy játékos nem tesz hozzá pluszt, nem hozza ki magából a maximumot, akkor semmit nem ér az egész.
Most a meccs után eléggé el vagyok kenődve, borzasztóan idegesít ez a bekapott gól. Továbbra is úgy érzem, hogy pozitívabban kell hozzáállni mindenkinek a játékhoz. A végén a gólnál a védekezésben hibáztunk, de azt mondom, hogy amikor a Monor már teljesen kitámadott és szinte többször “egy az egyeztek” védekezésben, akkor higgadtabban és okosabban kellett volna megoldani a kontráinkat, amiből el is dönthettük volna a meccset. A kirugdosások helyett egy csellel elküldhettük volna egy emberüket és rögtön létszámfölénybe kerültünk volna a térfelükön. E helyett a visszaszerzett labdákból azonnal jöttek a veszélyes felíveléseik a közel két méteres csatárukhoz, akivel szemben elég kellemetlen volt védekezni. A két támadójuk sem játszott rosszul, a Balogh Milán és a Tóth Ádám, akik főleg az első félidőben kibontottak minket elég szépen többször is.
Azért rossz, mert a végén kiénekelték a sajtot a szánkból, az utolsó másodpercben szinte. Ha kirúgjuk a labdát, le is fújta volna a játékvezető, aki azért várt még ki, mert visszacsorgott hozzájuk a labda és jól döntött, meg kellett várnia, hogy mi lesz a Monor akciójából, nem fújhatta le a beadás pillanatában. Egyébként szerintem nagyvonalúan, jól vezette a meccset.

CÍMFOTÓ: facebook.com/monorsportegyesulet, Szabó Krisztina

Válasz írása