Hírek

“PUTNOKFC.HU A HÍREK OTTHONA”

EDZŐI ÉRTÉKELÉSEK – KOSZTA PÉTER: OLYAN 400 KÖRÜL VAN A VÉRNYOMÁSOM…

2-2

Igazi rangadónak ígérkezett a vasárnapi ESMTK-Putnok FC összecsapás, ahol két igazán jól felkészített csapat lépett egymás ellen pályára. Nos a mérkőzésen semmi sem úgy alakult, ahogy azt bárki várta volna, egy gyenge első félidőt, kicsit izgalmasabb második játékrész követett, azonban a döntetlennel, alighanem egyik csapat edzője sincs megelégedve. Nézzük, miként látta a mérkőzést az ESMTK trénere, Turi Zoltán és a Putnok FC edzője, Koszta Péter.

Turi Zoltán2

Két nagyon jól felkészített csapat játszott ma, kicsit talán ki is ölték egymás játékát a felek és nagyon sokáig biztonságra törekedtek. Aztán felpörögtek az események, a Putnok megszerezte a vezetést, amit újabb vendég gól követett, majd jött egy kiállítás a hazai oldalon és végül az ESMTK megcsinálta amit szokott, a szezonban újabb gólokat rúgott a 90. perc után ezzel itthon tartva egy pontot. Hogyan értékelnéd a látottakat?

TURI ZOLTÁN: Az biztos, hogy mindkét csapat jól fel van készítve, de ez a mai mérkőzés nagyon gyenge, színvonaltalan találkozó volt. Az első félidőben meddő mezőnyfölényben játszottunk, talán pontrúgásokból lehettünk volna veszélyesek, de egyik kapu sem forgott veszélyben. A második félidőben próbáltuk összekapni magunkat, emelni a játék sebességén, pontosságán, de sok olyan hibát vétettünk, ami nem volt kikényszerítve, továbbra is egy langyos meccs volt. Az ilyen mérkőzésre szokták mondani, hogy tipikus egy gólos. Aztán nagyon nagy hibát vétettünk, egy taktikai fegyelmezetlenségből le tudtak minket kontrázni, 1:0-ra gyorsan jött a második találat, majd a kiállítás. A szerencsén múlott hogy tudtunk egyenlíteni, de ez semmit sem von le az érdemből. Egy pontot itthon tartottunk.

A jövőre nézve milyen következtetést tudsz levonni ebből a mérkőzésből?

TURI ZOLTÁN: Ezt gyorsan el kell felejteni. Nálam ez az a találkozó, amit nem lehet értékelni, nagyon gyenge mérkőzést láttam, rossz találkozó volt. Persze mindig vannak tanulságok, amit holnap megbeszélünk és el is felejtjük a mai meccset, készülünk a következő feladatra.

A nagy tét, vagy mi volt az oka annak, hogy ez a mai meccs így sikerült? Mindenki azt várta, hogy ez egy igazán ütős meccs lesz, aztán mégsem.

TURI ZOLTÁN: Ez egy jó kérdés, ha tudnám a választ akkor nem lett volna ez, akkor úgy mentünk volna ahogy kell. Persze hozzáteszem, hogy egy jó ellenféllel szemben mindig benne van a döntetlen, rangadónak számított a mai a Keleti csoportban. A Putnok a csoport egyik meghatározó csapata, ahogy mi is. Rangadó volt ez, még ha gyenge színvonalú is és a szerencse kellett, hogy mi egyenlítsünk.

0:2-nél gondoltad, hogy ebből még lehet pontszerzés?

TURI ZOLTÁN: Ha azt mondom, hogy gondoltam, akkor mindenki nagyképűnek fog tartani, de 5 perc volt hátra a meccsből, amikor a padon 0:2-nél mondtam, hogy 2:2 lesz a vége, ezt a kollégáim tanúsíthatják is… 🙂


Meccs statisztika ESMTK-Putnok-2


Koszta Péter2

Rangadót játszottunk ismét, ahogy két hete most is az aktuális listavezetőhöz látogattunk. A 90. percig két góllal vezettünk, de végül két pontot itt kellett hagynunk sajnos. Ez számunkra egy nagyon nehezen emészthető meccs volt. Hogyan értékelnéd a mérkőzést?

KOSZTA PÉTER: Egy értékelhetetlen első félidő volt a mi részünkről, ahol nem akartunk focizni, kérdeztem is a félidőben, hogy a túlélésre játszunk-e vagy mi történik. Egyáltalán nem értettem ezt a játékot, senki nem akart egy kis pluszt vállalni, talán a Vajda Roland aki kétszer próbált cselezni, abból volt is két lehetőségünk.
A második félidőben Katona Bence becserélése után feljavult a játékunk, szereztünk két gyors gólt, utána egy kontrát teljesen végigvittünk, ami ajtó-ablak helyzet volt, aztán volt még egy nagy lehetőségünk kontrából, amit elrontottunk, majd jött az utolsó öt perc, amit én magam sem értek. Teljesen érhetetlen számomra, tíz ember ellen játszottunk, visszahúzódtunk de minek, kiabáltam hogy jöjjünk feljebb, támadjuk meg akinél a labda van, ne húzódjunk ennyire hátra amikor kevesebben vannak, ne hagyjuk őket ívelni. Ehelyett egy gyorsan elvégzett szabadrúgásból szinte öngólt rúgtunk, az utolsó gól pedig vitte a prímet. A 94. percben már a bíró le akarta fújni a meccset, a labda nálunk volt aztán beszédért fúj ellenünk egy szabadrúgást 25 méterre a kapunktól, mert reklamáltunk valamit, de el sem tudom képzelni, hogy mit, mivel a labda a miénk volt. Azt sem értettem minek kellett egyáltalán megszólalni, ezt a szabadrúgást beívelték, amit kifejeltünk szögletre és abból egy lecsorgó után az ellenfél játékosa 11 méterről természetesen jól eltalálta  a labdát, ami felment a felső sarokba és így 2:2 lett a vége.
Egy olyan meccs volt, ahol az első félidő alapján senki nem érdemelt győzelmet, de utána azt gondolom, hogy kontrából több szép támadást vezettünk, két gól szereztünk, aztán ezt sikerült ikszre hoznunk. Erről beszélek állandóan, hogy nincs könnyelműsködés, 2:0-nál sem, mert az ellenfélnek teljesen mindegy, hogy 2:0 vagy 3:0, nagyon koncentráltam kell játszani, nem szabad hagyni, hogy csatlakozó gólt rúgjanak, mert te fogsz elkezdeni izgulni, hogy akár még iksz is lehet. Ehelyett mi magunkra húztuk őket.
Igazából nem is tudom hová helyezzem el ezt az egészet, mert friss az élmény és nagyon rosszul esik, hogy itt hagytunk most két pontot. Ha év elején azt mondja nekem valaki, hogy 3 meccsből van 7 pontunk lesz, úgy hogy a Szolnokkal és az ESMTK-val idegenben játszottunk, akkor azt mondom, hogy oké, de ezt a meccset könnyebben behúzhattuk volna, mert igazából az ESMTK-nak nem is volt helyzete, nem is rúgtak kapura a 90. percig. Az igaz, hogy mi sem a két gólon kívül, de nekünk még volt 2-3 támadásunk, nekik az első félidőben volt olyan lehetőségük, hogyha belecsúsznak a beadásba abból gól születhetett volna, de kapura lövésük nem volt.
Konkrétan a kapusom nem is védett ma, nem is kellett neki, de mi 3-4 perc alatt leromboltuk a játékunkat. Mindig hangoztatom, hogy győzni akaró emberek kellenek, de van egy-két olyan játékosom aki azt sem hiszi el, hogy gólt kaphatunk és ez baj. Itt most négy percet kellett volna kibírni, egyszerű szituációk voltak, a két pontrúgás utáni dekoncentráltságunknak köszönhetjük, hogy nem ünnepelve utazunk haza, hanem mindenki letört. Persze ha 2:0-ról mi egyenlítünk ki, akkor örülne mindenki, de ez egy teljesen más helyzet.

Egy hét távlatából azért lehet ez a döntetlen is értékesebbnek fog tűnni nem?

KOSZTA PÉTER: Azt nem hiszem, ez nekem sosem fog értékesnek tűnni… Nemhogy egy hét távlatából nem, de még öt év múlva sem. Most olyan 400 körül van a vérnyomásom, a pulzusom pedig körülbelül 500, mert egyszerűen nem is értem ezt, nem volt benne a meccsben, hogy gólt kaphatunk, nem volt helyzete az ellenfélnek. Nem az volt, hogy beszögeztek minket a kapu elé és helyzeteket dolgoztak ki, hanem helyzet nélkül rúgtak két gólt. Továbbra is úgy érzem, hogy néhány embernek a saját fejét kéne lecserélnie, hogy elhiggye, hogy nincs vége a meccsnek, 3-4 percben kellett volna belevetődni, belecsúszni, odaérni a labdákra, nem engedni az ellenfélnek, hogy gólt rúgjon. Most savanyú a szőlő, nem tudok már mit mondani. Nagyon ideges vagyok, ami butaságot el lehet követni, azt ma elkövettük. Az első félidőben gyenge volt  a játék, a második félidőben többet vállaltunk, vezettünk 2:0-ra, kiléptünk ziccerből, lerántották a játékosunkat, piros lap, emberelőnyben futballoztunk, a hosszabbítással együtt 10 perc volt hátra, ekkor nyugodtan járatni kellett volna a labdát, ehelyett nem támadtuk le őket, nem támadtunk, hagytuk hogy jöjjenek tíz emberrel, hiába mondtam mindent…..

Válasz írása