Hírek

“PUTNOKFC.HU A HÍREK OTTHONA”

EDZŐI ÉRTÉKELÉSEK – KOSZTA PÉTER: MA EGYSZERŰEN NEM TUDTUNK GÓLT RÚGNI

A Tállya együttese szezonbeli első idegenbeli győzelmét aratta, a Putnok FC zsinórban harmadszor kapott ki hazai környezetben. Valljuk be nem ilyen vasárnap délutánról álmodoztunk… A mérkőzést követően a győztes és a vesztes csapat edzőjét is megkérdeztük.

Uray Attila

Az elmúlt három évben a Putnok és a Tállya meccsein rendre a Putnok került ki győztesen, háromszor született döntetlen, most viszont a jobb helyzetkihasználása révén megérdemelten tudott nyerni a csapatod. Nagyon sok helyzetet dolgozott ki a Putnok, de a Tállya helyzetkihasználása jól működött. Hogyan értékelnéd a találkozót?

URAY ATTILA: Azzal nem értek egyet hogy a helyzetkihasználás jól működött, mert 0:1-nél rengeteg helyzetünk volt, ha azokat berúgjuk akkor már az első félidőben eldöntjük a mérkőzést. Az látszott ezen a mérkőzésen is, hogy a Putnok a mezőny egyik legjobb csapata és az első félidő kb. tizenötödik percétől dominált is a mérkőzésen, viszont nekünk a labdaszerzésekből adódtak olyan lehetőségeink, amikkel meg tudtuk volna nyerni már az első félidőben is a meccset. Örülök annak, hogy sem pontrúgásból, sem olyan szituációból, amiben a Putnok erős nem tudtak minket megverni. Igaz készültünk rájuk, tudatosan védekeztünk és tudatosan támadtunk, ennek köszönhető a győzelem.

Ezek szerint sikerült maximálisan azt a taktikai elképzelést megvalósítani a fiúknak, amivel te pályára küldted őket?

URAY ATTILA: Hellyel-közzel igen, az első félidőben bátran támadtuk a belső védőket, akik szélen helyezkedtek el és ez szerintem zavart is okozott a Putnoknál, mert nem gondolták, hogy feljebb fogunk menni és fent kezdjük el a védekezést. Persze amikor már jobban dominálták a mérkőzést visszább kellett húzódnunk, de ez sem okozott nekünk igazából gondot, mert a területi védekezéssel hellyel-közzel rendben vagyunk.

A félidőben mit mondtál a játékosaidnak? Azért a nagy nyomás megvolt az első félidő második felében a Putnok részéről, hogyan biztattad őket?

URAY ATTILA: Tudtuk, hogy a Putnok a második félidő elején ránk fog jönni és mindent megtesz, hogy gólt rúgjon és megnyerje a mérkőzést. Én arra biztattam a csapatot a taktikai utasításokon felül, hogy a durvaság határáig védekezzenek. Veszélyesek voltak a szélről beadott labdák a hazaiak részéről, de a magas, erős centereket jól fogtuk, a megszerzett lecsorgott labdákból jó kontrákat tudtunk vezetni. Örülök a győzelemnek és nagyon büszkék vagyunk most magunkra.

Csapatként működött nagyon jól a Tállya ezen a meccsen, de azért egy embert mindenképp meg kell említenünk, őt Tarr Tibornak hívják, ő ma hihetetlen napot fogott ki. Mi a véleményed az ő játékáról?

URAY ATTILA: Igen, nagyon jól védett Tibi, hozzáteszem azért tudott nagyon jól védeni, mert nem volt sok esetben kétes szituációban, hiszen az épp helyzetbe került putnoki játékosra csúsztunk rá, másztunk rá, ott voltunk mellette és ő okos kapusként le tudta olvasni hogy hová fog menni a lövés. Persze ehhez kellett szerencse is, hiszen a futballban kell szerencse az eredményhez, de hál’ Istennek nekünk ez megvolt. 

 


Koszta Péter2

Sajnos továbbra sem sikerül ebből a hazai nyeretlenségi sorozatból kikerülnünk, kicsit olyan mintha el lenne számunkra átkozva ez a hazai pálya. Ma sem sikerült nyerni pedig a lehetőségeink ugyanúgy megvoltak, mint korábban. Mit lehet erre a mai meccsre mondani?

KOSZTA PÉTER: Felesleges ismételnem önmagam minden hazai meccs után… teljesen felesleges. Minden hazai meccsünkön az ellenfél kapusa a mezőny legjobbja, ahogy ma is….
Jó lenne azt nem elfelejteni, hogy mi felnőtt futballt játszunk itt az NB3-ban, ahol a kapu előtt tudni kell hozni olyan döntéseket 1,5 méterről, vagy háromról-négyről, tiszta fejesnél ötről, amikből eltaláljuk a kaput, gólt rúgunk valahogy, de túljárt az ellenfél kapusa az eszünkön pedig direkt beszéltünk is róla, hogy jól véd ziccerben és épp ezért próbáljunk fentre rúgni neki. Erre minden labdát laposan rúgtunk, nagyon nagy hiba a támadóimtól, hogy ekkora ziccerekből nem tudtak gólt rúgni…

Nekik meg megint szokásos, hazaadjuk a labdát van tizenöt másodpercünk elrúgni, belevetődik az ellenfél játékosa, aki körülbelül harminc méterre állt a hazaadásnál, utána mi elkövetünk egy faultot huszonnyolcnál aztán becsavarják a szabadrúgást, ez teljesen mi vagyunk. Sajnos egyébként is rosszul kezdtük a meccset megint, nem úgy álltunk bele  a meccsbe ahogy illene, a lecsorgó labdákat mindig ők szedték fel és a gól után természetesen vissza is húzódtak az első félidőben, de kontrákból veszélyesebbek voltak, mint mi. Volt két nagy helyzetük, egyiknél ők is kapusra vitték, de mellérúgták.
Aztán a második félidőben a szokásos, nem számoltam, de szerintem legalább hat tiszta helyzetünk volt, amikor a kapussal álltunk csak szemben. Tíz perccel a vége előtt keresztpasszokból hátul elveszítjük a labdát, odaadjuk az egyetlen csatáruknak, aki éppen arra járt, mert ugye labdát el venni nem is nagyon tudtak volna, mivel hárman voltunk hátul és egyetlen egy csatáruk volt. Mi odaadtuk neki a labdát félpályánál, rávitte a kapusunkra és berúgta a kapuba, 0:2. Ezután még mindig volt tíz percünk amikor legalább volt négy helyzetünk, amikor gólt rúghattunk volna, ezek tiszta helyzetek voltak, nem helyzetecskék, hanem nagyon nagy lehetőségek, de ezek is kimaradtak.

Mi volt annak az oka, hogy ma nem voltunk annyira kreatívak? 

KOSZTA PÉTER: Felállt védelem ellen a Tállya hamar megszerezte a vezetést, az biztos volt, meg egyébként is mélyen védekeznek, általában kontrára játszanak…. szóval biztos volt, ha ők vezetést fognak szerezni ők nem fognak kijönni és mi pedig szinte rá is toltuk őket a saját kapujukra. Felállt védelem ellen, amikor a tizenhatoson belül áll az ellenfél és húsz méterre még állnak négyen, nem tudtuk őket feltörni. De még így is megvoltak a lehetőségeink, ezeket ki kellett volna használni a támadóinknak. Agresszívabban kéne érkezni a kapu elé, itt az a baj amit én mér a felkészülés óta mondok nekik, hogy a fejek nincsenek rendben. Túl sok mindennel foglalkozunk meccs közben amivel nem biztos hogy kéne. Például egymásnak a hibáztatása bizonyos szituációban teljesen szükségtelen. A mai meccsen senki nem mondhat semmit, hiszen kapustól a támadóig itt egy csapatként veszítettünk, felesleges azzal foglalkozni, hogy ki miatt vesztettünk, vagy éppen miért nem rúgja be a helyzetet, ez van, attól még meccs közben nem lesz jobb. Ezeket meccs után kell megbeszélni, de semmiképp ne meccs közben. Meccs közben majd én foglalkozom ilyen dolgokkal ha akarok.

Hogy lehet hét nap alatt ennyire feje tetejére állni a világnak, hogy 5:0-ás győzelem után ma gólképtelen volt a csapat?

KOSZTA PÉTER: Nem állt itt semmi a feje tetejére, hiszen önmagában a játék jó volt, irányítottuk ma is a mérkőzést. Cigándon mi találtunk be hamar, így az ellenfélnek jönnie kellett és biztos volt, hogy meglesznek a lehetőségeink. Idegenben mi is visszább védekezünk kicsit. Hazai pályán meg mindig összehozunk egy hülyeséget vagy épp nem tudunk gólt rúgni és toljuk az ellenfelet be a kapuja elé, amiből akár vakon előrevágott labdákból is megvannak a lehetőségeik.
A Szolnok meccsen legalább megszereztük a vezetést, ott tíz perc alatt rendeztük le magunkat úgy hogy miénk volt a meccs. Az ESMTK ellen futottunk az eredmény után, ott visszajöttünk a meccsbe, de a gólunk után megint nem koncentráltunk eléggé. Ma meg egyszerűen nem tudtunk gólt rúgni.

Nem tudom ha reggelig játszunk rúgtunk-e volna gólt, annyi helyzetet kihagytunk, szinte üres kapura sem tudtunk gólt rúgni. Persze hogy így nincs meg a kellő önbizalom, jön a görcs meccs közben és nincs a pályán olyan játékos, aki ezeket a helyzeteket megoldaná. Például a Tállyában ott volt ma a Lippai Ákos,  volt egy huszonnyolc méteres szabadrúgás és becsavarta. Nálunk ez nincs, mi megyünk-megyünk, dolgozunk, de kéne egy olyan játékos, aki átsegíti a holtponton a többit. Tizennyolcról, húszról nincs megtiltva egy középpályásnak sem, hogy egy csel után elcsavarja…

Válasz írása