Hírek

“PUTNOKFC.HU A HÍREK OTTHONA”

EDZŐI ÉRTÉKELÉSEK – KOSZTA PÉTER: ERRE ÉN IS CSAK CSETTINTENI TUDOK…

A tavasz folyamán is minden bajnoki mérkőzés után interjút készítünk a csapatok vezetőedzőivel folytatva olvasóink egyik kedvenc sorozatát. A Szolnoki MÁV FC – Putnok FC tavaszi nyitómeccs után is beszélgettünk a trénerekkel, akik értékelték honlapunknak a látottakat.

Újítással is szerettünk volna kedveskedni olvasóinknak, ezért a vasárnapi mérkőzés során vezettük és aztán táblázatba foglaltuk a legfontosabb statisztikai mutatókat, amely sok mindent elárul…
Például azt, hogy a Szolnok többet lőtt a kapunkra, de kevesebb százalékban találták is el azt. Ha eltalálták, akkor viszont Egyed Balázs védeni tudott. A szögletek számában a hazai csapat nagy fölénye látszik táblázatunkból, mint ahogy az is, hogy többet is szabálytalankodtak a szolnokiak. A lesre futásban nagyon jók voltunk, abban 6-0-ra vertük a jászsági gárdát! A legfontosabb adat viszont az első sorban keresendő, nevezetesen a gólok számában…. 🙂 🙂 🙂

Meccs statisztika-2

A statisztikai táblázat összeállításában közreműködött: Timkó István.


Putnok szurkolóként még most is jó visszagondolni a vasárnap délutánra, amikor is bravúros győzelmet arattunk a hazai pályán még veretlen és a Keleti csoportot vezető Szolnok otthonában. Nézzük mit gondolnak a csapatok vezetői a mérkőzés történéseiről.

Tóth Tibor

Igazi rangadó kerekedett ebből a mai mérkőzésből. Ősszel a Szolnok Putnokról elhozta a 3 pontot, most ez fordítottan sikerült. A meccs elején gondolom minden a Szolnok terve szerint haladt, többet birtokolta a labdát, uralta a játékot, de a góllövésben a Putnok jeleskedett. Hogyan értékelnéd a mai mérkőzést?

TÓTH TIBOR: Kár bármit is mondani 2:0-ás vereség után… Aki látta a mérkőzést tudja, hogy az első félidőben le kellett volna zárni, ezzel mindenki tisztában volt. Nagyon rosszkor kaptuk a gólt a 46. percben, ez olyan volt, mint a bokszban egy gyomros. A második félidő igazából egy küzdelem volt a mi részünkről, igazából “lehetőségecske” is csak 1-2 volt, erőlködésnek tűnt a dolog. Azt gondolom az első félidőben kellett volna eldönteni a mérkőzés sorsát, de a futball az ilyen, most megpróbáljuk rendezni a sorokat és a jövő héten készülni a következő megmérettetésre.

Az őszi szezonban általában a Putnok dominálta a meccseit, most azonban sokkal inkább egy védekező felállást alkalmazott és a kontrákra rendezkedett be. Számított arra, hogy most nem fog annyira kitámadni a Putnok?

TÓTH TIBOR: Valahol számítottunk rá. A Putnok felkészülési mérkőzései nem igazán sikerültek jól, de ez nem tévesztett meg minket, igazából ami információt kaptunk az minden ült, csak arra nem számítottunk, hogy jön egy tizenegyes és egy ki nem kényszerített gól 16 méterről, de ez benne van a futballban.

Mi hiányzott a hazai csapat játékából, hogy sikerüljön bevenni a Putnok kapuját?

TÓTH TIBOR: Talán a kreativitás az, ami nekünk annyira nem adatik meg, mint a többi csapatnak. Tavaly is csapategység volt, amiben mindig volt egy olyan ember, aki továbblendítette a csapatot, tehát nem volt akkora különbség a játékosok között. Igazából most se volt, de ott volt a határozatlanság és az hogy farzsebből előhoztunk volna valamit, az hiányzott.

Koszta Péter J

Abban egyetérthetünk, hogy ettől jobb kezdés nem kell egy csapatnak, mint a listavezető otthonában győzelemmel nyitni a tavaszt. Most már mondhatjuk, hogy készen áll a csapat a bajnoki rajtra? Hogyan értékelnéd a mai meccset?

KOSZTA PÉTER: Már mondtam, hogy nem foglalkozom ezekkel a hangzatos dolgokkal, hogy ilyen és olyan jó a felkészülés, ha nyersz úgyis mindenki azt mondja, hogy jól felkészültél, ha kikapsz akkor rosszul. Nem ezen múlik.
A futballban a szerencsén sok múlik egyébként is, de azt szokták mondani hogy szerencséje is annak van aki tesz érte. Ma sokkal agresszívabbak voltunk, védekezésben koncentráltabban játszottunk, elől pedig azokat a lehetőségeinket, amiből egy meccsen általában egy listavezetőnél idegenben 5-6 várható, abból kettőt ki is használtunk. Igaz mindkettő pontrúgás volt, de azt gondolom a mi kontráink sokkal veszélyesebbek voltak, mint az ő ívelgetéseik. A Szolnok ma nagyjából csak ezt alkalmazta, igaz hogy jól fejelő játékosaik vannak, ezzel tisztában voltunk, de nagy támadásépítéseket nem csináltak. Próbáltak beívelni az indulóknak és abból próbáltak helyzetet kiépíteni és az első 20 percben két figyelmetlenség miatt volt is lehetőségük.1:0 után viszont nem is volt helyzetük, csak a legvégén, 2-0-nál egy ziccerük, amit kihagytak a 92. percben.
Tudtam, hogy teljesen más lesz egy bajnoki, mert itt nem cserélsz annyit, mindenkinek végig kell játszani. Az edzőmeccseken volt olyan, hogy 11 emberrel játszottunk végig, miközben az ellenfél cserélt tízet 20-30 percenként felváltva. Ezekből az eredményekből  nem szabad következtetést levonni, teljesen másként gondolkodnak az edzők is. Van aki arra a meccsre helyezte a hangsúlyt, én nem pihentettem edzőmeccsre, sőt terhelésről mentek a játékosok. Inkább a taktikai dolgokat teszteltem, de terhelést is kaptak, soha nem mentünk kipihenve. A mostani meccsre azért jobban rákészültünk olyan szempontból, hogy a frissességre is figyeltünk.

Lélektanilag nagyon jókor jött a vezetést jelentő gólunk, váratlan is volt, hiszen a hosszabbítás utolsó percében született. Nyilván ez előny volt, de ugyanakkor talán még nagyobb éberséget igényelt a második félidőben. Mire hívtad fel a fiúk figyelmét a szünetben?

KOSZTA PÉTER: A védekezésünket nagyban befolyásolta, hogy a kapusunk sérült volt, nem tudtunk hazaadni, nem tudott kirúgni, csak dobni tudott, úgyhogy mélyebbre húztam a védekezést, mert tudtam, hogy menteni sem fog tudni kijönni ha ívelik a labdát. Az látható volt, hogy a Szolnok komolyabb terveket nem szövögetett támadásépítésre, hanem ívelgették be a Simon Attilának. A három belső védőm elé húztam a két védekező középpályást, hogy a lecsorgókat mi szedjük fel, mert az első félidő elején azzal volt a nagy problémánk, hogy a kifejelt labdákból ők jöttek vissza. A játékuk lényege az volt, hogy felívelték, lecsorgó, összeszedték és abból próbáltak megint jönni. Leginkább erre hívtam fel a figyelmet a félidőben, hogy a felívelt labdák után a lecsorgókat össze kell szedni, aztán pedig kontrákat kell vezetnünk. Ezek meg is voltak, csak az utolsó passzokat elrontogattuk, pedig ott azért voltak lehetőségeink kontrából. A második gólunknál is egy kontratámadás után szabálytalanságot követtek el a Csirszki Martin ellen és azt rúgtuk be.

A kétgólos előny birtokában mit gondoltál, megvan a meccs?

KOSZTA PÉTER: 0:2-nél már tudtam, hogy veszíteni már valószínűleg nem fogunk, de tartottam tőle, hogy esetleg még találnak egy gólt. Elég magas csapat, magasabb mint mi, de gyakoroltuk a pontrúgások levédekezését vagyis megbeszéltük, hogy ki kivel megy. Nagyjából egy fejesük volt a kapunk közelében, az is lecsorgó után volt, tehát ezt is jól megoldottuk, igazából ezekre figyeltünk. A kontratámadásokból vártam volna többet, mert tudtuk, hogy ránk fognak jönni és a gyors, jól cselező embereinkkel tudunk kontrákat vezetni ellenük.
A Szolnok egy fizikálisan elég erős csapat, akik jól is vannak edzve, fizikailag jó erőben vannak, odaértek a kontráinkra, jól is tolódtak, ezért nehéz volt őket átjátszani. Az viszont sokat mond a mérkőzésről, hogy bajnokesélyesként otthon kevés helyzetük volt.
Örülök, hogy Balázs végigvédte ezt a meccset, holott már a huszadik percben mondta, hogy cseréljek, de mondtam, hogy várjon még egy kicsit… ez a kicsi 70 perc lett végül is. Elégedett vagyok, a játékosaim ezt is jól megoldották, azt tudni kell, hogy a védőknek sokszor mentség a kapusnak a hazagurítás, most mi nem tudtunk hazaadni, ez döntően befolyásolta a védekezésünket.

Pályafutásod során számtalan gólt szereztél szabadrúgásból, ilyen szemszögből nézve mi a véleményed Nyisalovits Donát örökké emlékezetes góljáról?

KOSZTA PÉTER: Ebben nem tudok kivetnivalót találni. 🙂 El szoktam mondani a véleményem a fiúknak, itt a honlapon most nem közlöm, hogy hova kell rúgni szabadrúgásnál, de el szoktam mondani a szabadrúgás rúgóknak, hogy milyen szituációkban én hova rúgnám, vagy hová rúgtam régebben. Az igaz, hogy nem rúgtam rosszul, nem vagyok nagyképű, de a szabadrúgásaim azért nem voltak rosszak, rúgtam egy pár gólt az életem során, de ez a Nyisa-gól nagyon szép volt, 18 méterről, sorfal fölött nem volt könnyű elrúgni, mert közel van a kapu. Ráadásul egy játékos közben beszaladt a rövid sarokról, ez sem zavarta meg Nyisát, ami külön pozitívum. Engem megzavart volna, de ő nem tört meg a játékos mozgásán, elcsavarta lendületből és szerintem a saját játékosuk zavarta meg a kapust, hogy nem tudott oda elindulni. Erre mondjuk mehetett volna, mert úgysem ért volna oda, ez oda ment a helyére, ahogy szokták mondani kipókhálózta a sarkot, ezt sansztalan volt védeni. Ez a világ minden pályáján gól, ezt esélytelen lett volna kifogni, erre én is csak csettinteni tudok.

DSC_0688

Válasz írása