Hírek

“PUTNOKFC.HU A HÍREK OTTHONA”

EDZŐI ÉRTÉKELÉSEK – KOSZTA PÉTER: A MÉRKŐZÉS MEGFORDÍTÁSÁRA IS VOLT ESÉLYÜNK

Túl vagyunk a harmadosztályú labdarúgó bajnokság 13. fordulóján is, csak a rend kedvéért nézzük, hogy milyen eredmények születtek a hétvégén.

Mérkőzések 13-2


Sajnos a Putnok FC számára nem termett babér a fordulóban, a Tiszafüred gárdája 3-1-es vereséget mért ránk, mellyel a bajnoki tabellán visszacsúsztunk a 7. pozícióba. Természetesen a vendégek örültek a meccset követően, mi pedig bosszankodhattunk. A találkozó után mindkét vezetőedző elmondta gondolatait, véleményét a látottakról.

Csillag László-Tiszafüred

Múcsonyban is folytatta jó sorozatát a Tiszafüred csapata, akik zsinórban ötödik mérkőzésüket nyerték meg. Hogy látja az a mentalitás, az a szemlélet és az a játék érvényesült a mai napon is, mint a korábbi győzelmeik esetében, az elmúlt négy meccs során?

CSILLAG LÁSZLÓ: Így van, a srácok küzdenek, hajtanak. Megjegyezném más pályákon nem voltam hozzá szokva ehhez a viselkedéshez, lehet ledegradáltak minket kicsit amiatt, hogy megyei játékosok alkotják a csapatot. Valóban nem olyan állomány vagyunk mi, mint  a putnoki vagy mondhatnám a többi csapatot, de csapatként próbálunk együtt küzdeni a sikerekért és úgy látom most jó úton vagyunk, úgyhogy ez az eredményesség titka.

Mit gondol a mai napon miben sikerült a Putnok felé nőni? Hamar gólt szereztek, aztán a Putnoknak is voltak lehetőségei főleg a második félidő elején, aztán a végén a Tiszafüred bebiztosította a győzelmet.

CSILLAG LÁSZLÓ: Tudni kell, hogy az előző meccseken is mindent megtettünk a győzelemért, volt hogy akkor négyszer kaptunk ki zsinórban, de pechünk volt, mindig kifelé pattant a labda, mint most a Putnoknak is 0:1-nél a kapufáról kifelé pattant a labda. Ez ugyanúgy nálunk is érvényes volt, sőt még büntetőből sem voltunk képesek gólt szerezni. Úgy gondolom, hogy a Salgótarján elleni mérkőzésen kezdett ez megfordulni, de azért tenni is kell, hogy a szerencse melléd álljon.
Valóban elég korán szereztük az első gólunkat, de tudni kell, hogy az első félidőben volt 2-3 olyan ziccerünk, amivel már akkor eldönthettük volna a találkozót. Viszont a második játékrészben a Putnok ránk jött, nagyon nagy nyomást helyezett a védelmünkre és sajnos, mint ahogy látni lehetett a kereten, nem tudtam nagyon cserélni. Nincs bő keretem, ezért a centeremet visszahoztam védekezni, ki kellett ezt az időszakot bekkelni, de a kontráikban mindig benne volt a veszély és a végjátékban sikerült végérvényesen eldönteni ezt a mérkőzést, de még így is bánkódom a kapott gól miatt.

A mérkőzés alatt végig együtt élt a csapatával, a kispadról folyamatosan biztatta a játékosokat.  Ez minden mérkőzésen így szokott lenni?

CSILLAG LÁSZLÓ: Igen, hasonló vérmérsékletű vagyok én is, mint Koszta Péter. 10 éve találkoztunk utoljára, akkor oda-vissza vertek minket és akkor jobb állományom is volt, de a putnoki akkor is jobb volt. Most igazából átélem a meccseket, tudni kell, hogy a füredi bajnokcsapatból csak hat játékos maradt, ők is fiatalok és tizenegy játékost kellett beépíteni. Mi nem vagyunk huszonegy néhányan, ami szükséges lenne. Most is voltak hiányzóink, de én soha nem fogom erre, mindig azzal kell főzni ami van, most rajta vagyunk egy olyan hullámon, amit szeretnénk tovább folytatni és ha lehet akkor a következő ellenfelet is tisztelve, feltérképezve, de megverni otthon.


Koszta Péter2

A mérkőzés végén megint csak az marad, ahogy te szoktál fogalmazni, hogy gratulálni kell az ellenfélnek. A legfájóbb talán az, hogy játékosállományában semmiképpen nem jobb együttestől kaptunk ki, viszont csapategységben többet mutattak. Hogyan értékelnéd ezt a mai meccset?

KOSZTA PÉTER: Egy agresszív stílust játszottak, amiben a játékosaim nem tudtak annyi helyzetet kidolgozni, de ettől függetlenül 1:0 után óriási sanszaink voltak az egyenlítésre, sajnos ez nem sikerült. Az utolsó 5 percben megkontráztak kétszer, de a harmadik gólt azt úgy kaptuk, hogy középkezdés után odaadtuk az ellenfélnek a labdát, elindították a támadót, aki a 16-os vonalánál levette a labdát és berúgta kapásból, érdekes volt. A második gólnál a játékosom kereste a labdát, hogy hol van, aztán az ellenfél odaugrott és berúgták. 1:0-nál hatalmas helyzeteket hagytunk ki, három méterről üres kapura egy védő volt, akit lábon rúgtunk, utána volt egy fejesünk, kapufát rúgtunk, nem sikerült.
Én továbbra is úgy érzem, amit hetek óta mondok és a győzelmek idején is mondtam, itt mentális problémák vannak, fejbeli problémák. Sajnos néhány játékosnál nem látom azt az igyekezetet, amit kellene. Kicsit olyan érzésem van, hogy lejátsszuk a mérkőzést aztán majd jön a következő, nincs bennük az, ami bennem is megvolt, amikor játszottam, hogy vártam a meccset és ott beleadtam mindent, helyzetbe akartam kerülni. Eltelt 270 perc és a támadóink szinte nem rúgtak kapura, ma az egyiknek egy helyzete volt, a másiknak egy se. Azt gondolom ez elvárható lenne akár még egyénileg is. Ha nem is dominálunk a meccseken, védekezünk és abból kontra van. Úgy láttam, hogy ma is az ellenfél próbál csak kontrázni, ebből voltak helyzetei az első félidőben több is, de a gólon kívül kettőt is kihagytak. Gyöngyösön is úgy kaptunk ki, hogy közünk se volt a meccshez, ma 1:0 után még a mérkőzés megfordítására is volt esélyünk, nem sikerült, ilyenkor a sors megbüntet, az ellenfél rúgott még két gólt és megnyerték a mérkőzést.

Még a szerencse sem volt mellettünk a mai napon, hiszen sokszor azon bosszankodhattunk, hogy a labda sem úgy pattant, a kapufáról kifelé vágódott, ilyenkor ez sorsszerű?

KOSZTA PÉTER: Azt szokták mondani szerencséje annak van, aki tesz is érte. Az ellenfél többet tett érte megalkuvás nélkül, minden helyzetben csúsztak-másztak, kompenzáltak, sokkal agresszívabban védekeztek, mint mi. Az én védőim adtak területet az ellenfél csatárainak, nyugodtan hagy futkározzanak közöttük. Vannak sajnos gondjaink és továbbra is azt tartom, amit a múlt héten is lenyilatkoztam, hogy az elmúlt időszak alapján azt kell mondjam képességbeli hiányosságok is vannak.
Én a négy győzelem után sem voltam annyira elszállva, mert voltak olyan fordulópontjai a győzelmeknek, hogy akár ki is kaphattunk volna. Például a Tállyától is, nekik 1:1-nél volt helyzetük, ami után mi gólt rúgtunk. Aztán jött három sérülés, ami megbontotta az egységet és azok a játékosok, akik a helyükre érkeztek nem tudnak pluszt hozzátenni a csapathoz és akik bent vannak sem tudnak annyit hozzátenni, mint amennyi a győzelemhez kellene. Ez összetett feladat, természetesen mindenki hibázik, együtt sírunk, együtt nevetünk, de továbbra is azt érzem, hogy vége meccsnek és nem látom azt a dolgot a játékosaimon, amit a mi időnkben, de bent a pályán sem, hogy minden áron nyerni akarjon. Ezt nem lehet belenevelni egy játékosba, ennek jönnie kell magától, hogy megteszel mindent, megpróbálsz mindent.
Az összkép alapján azt kell mondanom, hogy nekik is voltak helyzeteik, nekünk is, ők berúgták, mi nem, így megérdemelten nyertek.

Válasz írása