Hírek

“PUTNOKFC.HU A HÍREK OTTHONA”

EDZŐI ÉRTÉKELÉSEK: GYÖNGYÖSI AK – PUTNOK FC 1-0

A hétvégi Gyöngyös elleni találkozó után a hazaiak asszisztens edzője, Labancz Róbert és a Putnok vezetőedzője, Koszta Péter értékelte honlapunknak a látottakat.

Labancz Róbert

Folytatta remek szereplését a Gyöngyös, a múlt heti Cigánd elleni győzelmet, illetve a sikeres Magyar Kupa fordulót követően nagyszerűen játszva a mai napon is nyerni tudott a csapata. Hogyan értékelné ezt a mai összecsapást?

LABANCZ RÓBERT: Köszönjük a dicséretet, én is úgy látom, hogy a fiúk nagyszerűen játszottak, frissnek tűntek, dinamikusak voltak. Lezártuk a területeket, az ellenfél veszélyes játékosait ki tudtuk iktatni a játékból és azokból nagyszerű támadásokat vezettünk főleg a második félidőben. Úgy érzem teljesen megérdemelten nyertünk.

Szakmai szempontból minek tulajdonítja azt, hogy a két félidőben összesen hat 100%-os ziccert is kialakított a csapata? A Putnok volt nagyon gyenge vagy nagyon jól alkalmazkodtak a putnoki játékstílushoz, illetőleg a saját játékukat tudták játszani?

LABANCZ RÓBERT: Én nem gondolom, hogy a Putnok gyenge lenne, ez egy jó képességű csapat, jó edzővel, évek óta ott vannak az élen, jó játékosok alkotják. Minden csapat annyit enged meg magának, amennyit az ellenfele megenged, ma ezt nagyon jól megoldottunk. Katona Bence szinte helyzetbe se tudott kerülni, pedig igazán jó csatár, azokat a sarkalatos pontokat, amelyek az ellenfélnél veszélyesek nagyon jól kezeltük és mi azokat az erényeket, amivel a játékosaink rendelkeznek nagyon jól tudtuk kamatoztatni.

Az nem okozott hiányérzetet Önben, hogy több óriási helyzet is kimaradt?

LABANCZ RÓBERT: Én úgy gondolom, hogy nagyon a helyén kezelem ezt a történetet. Nekünk továbbra is az a legfontosabb, hogy ne legyünk kieső helyen. Ma egy ilyen mérkőzés volt, nyerhettünk volna több góllal, de ezért én nem vagyok bosszús és nem csak azért, mert a 3 pont számít. Akkor bosszús lennék ha a végén egy szögletből a hosszabbításban gólt kapunk, mert eldönthettük volna a mérkőzést, de így hogy nyertünk nagyon örülünk a győzelemnek és továbbra is bízunk abban, hogy ilyen lendületben tudunk maradni.

A bajnokságban hazai pályán elég régen tudott győzni a Gyöngyös, most ez valamit felszabadíthat, további energiákat mozgósíthat a fiúkban a folytatásra?

LABANCZ RÓBERT: Nagyon nehéz kérdés, hét közben is megkérdezték tőlem az újságírók, hogy a kupa mérkőzés és a cigándi győzelem ad-e lendületet, de ez mindig hétvégén derül ki. Most azt mondom, hogy adott lendületet, adott önbizalmat a fiúknak, mert nyertünk. Ha Nyírbátorba nem nyerünk, akkor azt fogjuk mondani, hogy elfáradtunk, hogy sok volt a fejeknek a feladat, ha nyerünk akkor pedig azt mondjuk, hogy nagyon jó passzban vagyunk. Ezt mindenki tudja, a futball az ilyen amikor siker van addig mindent jól csinál az edző és a játékos is, ha nincs eredmény akkor pedig mindenki a hibát keresi.


Koszta Péter2

Nehéz szavakat találni ezután a mai mérkőzés után, talán Nyírbátorban játszott hasonlóan a csapat mint ma, annyi különbséggel, hogy ma csak egy góllal kaptunk ki, bár lehetett volna több is. Hogyan értékelnéd ezt a mai meccset?

KOSZTA PÉTER: A gyöngyösieknek is azt mondtam, hogy teljesen megérdemelt a győzelmük. Még örülhetünk neki, hogy csak egy góllal kaptunk ki, mert több lehetősége is volt a hazaiaknak a gólszerzésre, amiket szerencsére elhibáztak. Egyszerűen nem hiszem el, hogy a csapatom az utóbbi meccseken az első félidő első húsz percét rontotta el, most pedig a második elején a 48. és 51. percben két hatalmas helyzete is volt az ellenfélnek, amit kihagytak. Nem tudom ezt minek tulajdonítani. Már azon is gondolkoztam, hogy néhány embernek a képességeivel is baj van, mert nem tudunk olyan szituációkat kialakítani, amit az ellenfél megcsinál ellenünk. Amíg mi keményen megdolgozunk egy-egy helyzetért, addig az ellenfél egy felívelt labdából vagy elfutásból helyzetbe kerül, ami számomra elgondolkodtató.

Ha úgy nézzük a Gyöngyösnek volt több 100%-os helyzete és igaz, hogy Egyed Balázs volt a legtöbbször főszereplő a védéseknél, de az egy kapott gól még azt mondhatjuk, hogy nem rossz. Elől viszont a támadójátékunk nem volt valami acélos. Ez miből adódhat?

KOSZTA PÉTER: Ha azt mondjuk, hogy a védekezés nem rossz, az kicsit tévedés, mert csak azért nem rossz, mert kihagyták a helyzeteiket. Egyébként lehetett volna katasztrofális az egész. Azt sem mondhatjuk, hogy frissebbek lettek volna a hazaiak, mert én több embert pihentettem a kupameccsről is, ők majdnem ezzel a csapattal játszottak szerdán is. Úgy gondolom, hogy ahogy kielemeztem az ellenfelet, az érvényesült is nagyjából. Két ékkel játszottak, akik nem is túl gyorsak, bár a Laurinyecz Ákos még gyorsabb is, de ő sem az, aki visszatámad. Megbeszéltük, hogy a labdakihozatalnál sokkal gyorsabban járatjuk a labdát, ehelyett a két belső védőm borzasztóan lassan tette ezt és nem tudtak belépni a játékba. Nem tudtunk kialakítani fölényt a középpályán, pedig az ő 4-4-2-es felállásukkal szemben a mi játékrendszerünk miatt (4-2-3-1) ennek ki kellett volna jönnie. A széleken nem nagyon tudtunk mögéjük menni, egyedül a Balogh Alex egyszer-kétszer próbálta meg. A két szélső bekkem egyáltalán nem tudta támogatni a támadójátékot. Elől momentum nélkül játszottunk, az utolsó tíz percben voltak csak helyzetecskéink, de azok sem voltak igazán komoly helyzetek. Igazából magam sem értem, hogy tudunk ilyen rapszodikusak lenni. A támadásoknál az minimum elvárás lenne, hogy legalább 3-4-szer kapura lövünk egy meccsen még védekező felállásnál is, ez ma nem jött össze. Azt kell, hogy mondjam, hogy azért meglátszott a sérültek hiánya is, pedig én nem szeretek ilyet nyilatkozni, mert mindig azt tartom, hogy aki a pályára lép, az a legjobb. Egységesen gyengék voltunk sajnos…

Az eddigi meccseinken ha volt is néhány gyengébb egyéni teljesítmény, de a többség azért húzta az egész csapatot. Talán ez volt az a meccs, ahol a legtöbben önmaguk alatt teljesítettek. Mit gondolsz erről?

KOSZTA PÉTER: Tudtuk, hogy mit játszik a Gyöngyös. Ennek ellenére nem volt megoldhatatlan feladat és mi nem tudtuk megoldani hátul, ami aggodalomra ad számomra okot, mert nem két olyan csatárral álltunk szemben, akik 9 másodperc alatt futják a százat. Le lehetett volna ezt védekezni könnyedén. A legnagyobb hibánk a dekoncentráltság, fejben vannak komoly gondok. Amikor nem méri fel egy játékos, hogy probléma lehet egy adott szituációból, nem úgy védekezik ahogy elvárható lenne. Amikor meg már ég a ház, akkor már késő. A kapott gól előtt figyelmeztető jel volt Laurinyecz Ákos két gólhelyzete, sima bepasszokból, amit a két belső védőnek le kellett volna tudni védekezni. A gólnál pedig olyan labdát kapott amit a védőnek normális helyezkedéssel simán meg kellett volna tudni szerezni. E helyett kapura lőttek belőle és a lecsorgó labdát pedig a másik támadójuk berúgta. Sajnos úgy látom, hogy a dekoncentráltság mellett a versenyzőszellemmel is vannak gondjaink. Azt is megjegyezném, hogy ha valaki nem játszik, akkor ő a legjobb játékos, amikor meg a pályára kerül, akkor meg nincs meg az a teljesítmény. Ha be akarok kerülni a csapatba, akkor hoznom kell valami extrát, ami nincs meg. 

Válasz írása